Menü

TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2011. november 7., hétfő

Segítőtárs

Az embereknek sokféle (manapság általában negatív és gúnyos) elképzelésük van a házasságról (vagy a nőkről, szerepükről). De lehet, hogy csak félreértés az egész. Amikor "ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat", ő ezt komolyan is gondolta. Isten nem a földi átmeneti életünket nézi, hanem az örökkévalóság szemszögéből nézi a javunkra szolgáló dolgokat. A kérdés tehát: Szerinte mit jelent, hogy "segítőtárs"?

A sztori annyi, hogy Isten tudta jól a teremtéskor, hogy a férfinak egyedül nem jó. Ekkor mondta, ad neki segítőtársat. Erre, kissé viccesen végigvonultatta az összes állatot az ember előtt, hogy nézegesse őket és nevezze el. Majd így folytatódik a sztori: az ember nem talált hozzáillő társat.

Az ember tehát kezdte látni, hogy valami nincs rendben: minden állatból kettő? Fiú elefánt, lány elefánt. Fiú zsiráf, lány zsiráf. Fiú kacsacsőrű emlős, lány kacsacsőrű emlős... Az állatok lehet, hogy viccesek voltak, az édenkert gondozásában némi munkára is alkalmasak lehettek, de mégsem stimmelt valami. Az ember belefáradt. "Kell valaki, akivel kapcsolatba léphetek."

Manapság van egy szeretethiány szindróma a magányos emberek között. Van egy kis háziállatuk, akit simogatnak, dédelgetnek, etetnek, játszanak velük. De egy valamit nem fognak sose tudni megtenni. Az örökkévalóság szempontjából nem fognak segíteni rajtunk (erről a segítségről picit lejjebb írok).

Várjunk csak egy percre! Hát nem Éva rontotta el az egészet? Nem ő adta oda a tiltott gyümölcsöt Ádámnak? Miféle segítőtársat kapott Ádám Istentől? Csak átkot kapott, nem áldást - mondaná egy kiábrándult vagy egy soviniszta. Nos, ha a "szabályok" oldaláról nézzük, akkor valamilyen szinten igen. Bár Ádám is ludas volt benne, mert nem szólt rá az asszonyra, amikor a kígyóval beszélgetve okkult tevékenységet folytatott. (Mindenféle, a szellemvilággal való kommunikáció bűn, nem megengedett, mert Sátán hazugságainak adunk teret.) Tehát nemcsak Éva volt a hibás. Ádámnak felelős vezetőnek kellett volna lennie. De ez csak a "törvény" oldala. Hibáztál, meg kell halnod! Így szól a törvény. Mindig is így szólt.

De Isten nem hülye, nem rontott el semmit, nem lepődött meg, nem esett kétségbe. Istennél nem csak törvény létezik, hanem kegyelem is! Ő már eleve belekalkulálta ezt a bűnbeesés dolgot. Előbb-utóbb úgyis bekövetkezett volna. Jó, de akkor hogyan segíthet Éva okkult tevékenysége Ádám örökkévalósága szempontjából? Nos, a törvény oldaláról sehogy. De a Biblia elmondja a kegyelem-oldalról, hogy Jézus kereszthalála és a világ megváltása már a teremtéskor eldőlt (1Péter 1:20)! Kicsit botrányosan hangzik, de van egy kulcsmondat a Bibliában: "Akinek kevés bűne lett megbocsátva, kevésbé szeret, akinek pedig sok bűne lett megbocsátva, az nagyon szeret." (Lukás 7:47) Én nem tudom, milyen volt Ádámnak a viszonya az Úristennel az édenben, de azt tudom, hogy manapság sok olyan, magát bűnösként elismerő emberrel találkozom, akik nagyon hálásak a megváltásért és Jézusért Istennek. (És igen, van egy csomó "jóember", vallásos, erkölcsös, akiknek halvány lila gőzük nincs arról a mentő szeretetről, amit Jézus bemutatott a kereszten.)

Lehet, profán vagyok, de Éva (és Ádám) hülyesége igen is segített nekem abban, hogy szerethessem Istent. Nem csak mint teremtőmet, királyomat, életcél-meghatározómat, stb. Hanem mint hősömet, megmentőmet, az engem élete árán szerető Istenemet! Igen, ezt az oldalát szeretem a legjobban Istennek. Személy szerint sokkal inkább hálás vagyok Istennek Jézusért, mint bármi más jóért életemben, azokért a "három napos csodáért", amik eleinte lenyűgöznek, utána megunom őket. Nos, Jézust és az irántam való hozzáállását egyszerűen nem tudom megunni.

De most már rátérek, hogy Isten szerint mi is a segítség. A segítőtárs a héber eredetiben "ézer", aminek jelentése: segély, segítség, valaki, aki segít valamiben. Például az Eliézer héber személynév jelentése: "Az Úr (Eli) az én segítségem (ézer)." (A Jézus név jelentése is hasonló, pongyolán fogalmazva: "Isten (Jah) az én megmentőm (suah).") Mint valami segélyt küldi a nőt a férfi számára. "Az Úrtól van az okos feleség" (Példabesz 19:14). "Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát" (Példabesz 18:22). A jó feleség egy kincs, és mindjárt meg is fogjuk nézni, leginkább mi az, amiben segítségül szolgál (a közhiedelemmel és elvárásokkal szemben).

Amikor megismerkedünk valakivel, akkor eleinte naivan azt várjuk, hogy az illető tökéletes legyen. Aztán rájövünk, hogy nem az. És itt jön be Isten segítsége a dologba. Ha egy tökéletest kapnánk, a jellemünknek nem kellene változnia. Nem kellene feltétel nélkül szeretnem (hiszen úgyis minden stimmel), nem akadnék néha ki, nem kellene konfliktust kezelni, nem kellene érdek-egyeztetni, stb. Isten értékítéletében viszont a feltétel nélküli, a másikat önmagánál különbnek tartó szeretet a legfontosabb (1Korinthus 13). A menny ilyen hely lesz. (Azért is lesz a menny maga a menny.) Így fogunk viselkedni, bánni egymással. A pokolban meg nem marad más, mint az önsajnálat. ("Jaj én szegény bűnös, mekkora marha voltam, hogy nem fogadtam el Isten  ingyenes ajánlatát, hanem a magam esze szerint azt hittem, hogy Isten nélkül a bűnben lenni jó"). Ott lesz sírás és fogcsikorgatás. De a mennyben akkor buliznak, amikor valaki más talál rá Isten szeretetére. A mennyben az élőlények "más-központúak". Akkor örülnek, ha neked jó. Ha rátalálsz Isten szeretetére és bűneid bocsánatát veszed Jézus segítségül hívása által!

Szóval a nő segítőtárs. Nem csak a sütés-főzésben, a rabszolgamunkákban. (Ugye, Isten nem ilyen hozzáállásra teremtette a férfit!) Hanem leginkább a jellemformálásban! Ahogy Jézus önmagát adta a bűnösökért, a férfinak is úgy kell szeretnie a jövendőbeliét vagy a feleségét. Ha előkerül egy jellemhiba a lányban, és jön egy elvárás, aminek nem felel meg, akkor mi van? Két oldala van az éremnek! Elkezdhetünk panaszkodni, szóvá tenni, kritizálni, hangunkat felemelni, stb. Vagy pedig elkezdhetünk (férfiasan!) példát mutatni a másik számára. A férfi vezetésre lett teremtve. A vezetés pedig Isten szótárában nem uralkodást jelent, hanem példaadást (Máté 20:25-28). Az ember pedig úgy lett kitalálva, hogy a másik jellemhibáit azért veszi észre, mert ő maga ugyanazzal a bűnnel küszködik. Ismerjük Jézusnak a szálka és a gerenda példázatát. Azért veszed észre a szálkát a másik szemében, mert a tiedben ott a gerenda. És a másik fél jellemhibáiból arra kell rájönnünk: mi is ugyanabban vagyunk bűnösök! Férfiként elkezdheted kritizálni a másikat, vagy pedig elkezdhetsz a térdeidre menni és könyörögni: "Uram, változtass meg engem abban a dologban, amit észrevettem nála!" És amikor Isten téged megváltoztat, máris elöljárója leszel társadnak. Ha látja rajtad a változást, ő is meg akar változni. Szó nélkül! Isten a társadon keresztül segített neked abban, hogy más emberré legyél, hogy közelebb kerülj Jézus karakteréhez! Mert "ő szertejárt, jót tett, gyógyítva mindeneket" (Apostolok cselekedetei 10:38). És amikor a megváltott ember bejut a mennybe, a leginkább ami számítani fog életéből az az, hogy mennyire vált jelleme Jézuséhoz hasonlóvá.

"Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat" (Példabesz 27:17). Rájöttem, hogy amikor az Úr ad valakinek feleséget, nem azért kapja, mert az illető már elért egy jósági szintet, hanem talán éppen azért, mert az illetővel problémák vannak, és csiszolni kell még a jellemén. (Oké, tudom, más célja is van a segítőtársnak, de most erre tenném a hangsúlyt.) Tehát ezt is a kegyelem szerint kell látni. Isten szeret engem és segíteni akar nekem a jellememben.

Isten hat nap alatt teremtette a világot, újonnan születésünk egy pillanat műve, de egy élet kell hozzá, hogy a mi jellemünket Jézuséhoz igazítsa. Számára ez a legfontosabb, mert jellemünk által tudja bemutatni a világnak azt, hogy Ő milyen. Jézus mondta: "Aki engem lát, látja az Atyát (Istent)" (János 14:9). Ha az ő életét tanulmányozzuk, megláthatjuk Isten karakterét, hozzáállását, szeretetét. Bárcsak énrólam is el lehetne ezt mondani! Krisztus első századi követőit a Római Birodalomban úgy gúnyolták, hogy "kicsi Krisztuskák". (A keresztény szavunk a latin "Christianus" gúnyszóból ered, melyet Antiókhia városában ragasztottak a tanítványokra a nem hívők -  Apostolok cselekedetei 11:26). Bárcsak minél több szájból hallanám vissza (és mindegy, hogy gúnnyal vagy elismeréssel), hogy ez olyan, mint Jézus. És meg vagyok győződve, hogy Isten sokféle jellemformáló eszköze közül az egyik, ami a férfiak számára adatott, az éppen a "hozzáillő segítőtárs". Csak rajtunk, férfiakon múlik, hogy hogyan élünk a lehetőséggel (vagy készülünk rá fel). Az viszont számomra egyértelmű, hogy ha a férfi feltétel nélkül elfogadja a másikat, akkor a nőnek is könnyebb lesz magát alárendelnie a férfinak és tisztelnie őt példaadóként és vezetőként.

Engedd, hogy Isten a jellemedet formálja és nyugodt lesz az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése