Mese a tizedről - 6. Mózes (28%)

Hmmm... Már megint... Rémálmok! Ráadásul bibliaolvasás után... Álmomban asztalos voltam Jézus korában, talán munkatársa lehettem. Egyszer kint voltam a mezőn. Komolyan mondom, a szemem láttára nőttek ki azok az asztalok a földből! És elindultak felém! Mozgott a lábuk... rémisztő volt, azt hittem nekem jönnek! De nem. Szép nyugodtan áthaladtak a fűrészem alatt. Meglepetésemre minden tizedik azt kiáltotta: "Az Úr szent tulajdona vagyok!" Felriadtam! Majd ismét elaludtam. Most halász voltam, talán Péter beosztottja, és kint jártam a mezőn Galileában. Egyszer csak meglepetésemre halak nőttek ki a földből!!! Átpattogtak a pecabotom alatt és minden tizedik azt mondta: "Ünnep van! Edd meg a tizedet!" Harmadszorra bíró voltam a régi bibliai időkből, talán Sámson vagy Gedon. Kinn voltam a mezőn, és paragrafusok nőttek ki a földből. Minden tizediket, mely átsuhant a bírói kalapácsom alatt, oda kellett adnom a lévitának, az árvának, özvegynek és a köztünk élő jövevényeknek. De hogy mihez kezdtek vele, azt már sajnos nem tudom, mert felébredtem... és megkönnyebbültem: "A tized csak egy rossz rémálom volt!"

Fenti bevezető csak poén, természetesen nem álmodtam ilyeneket, ám simán megtörténhetett volna, miután egy barátomnál átnéztük az összes tizeddel kapcsolatos részt Mózes törvénykönyveiben. Egy mobiltelefonos bibliai keresőprogram segítségével ugyanis megdöbbentő eredményre bukkantunk.

Az alábbiakban nagyon-nagyon szigorúak leszünk. A tized egy törvénybeli dolog, hogy megtanuljuk félni az Urat, tehát azt kizárólag úgy kell felfognunk, ahogy Isten mondta Mózesnek, ha csakugyan "bibliai tized"-ről akarunk beszélni. Istenfélelemről lévén szó, nem térhetünk el se jobbra, se balra, ha áldottak szeretnénk lenni ilyen módon!

Meg fogjuk tehát nézni tüzetesen a bibliai részekben a kulcsszavakat, kielemezzük, majd alkalmazzuk mind a lelkészekre, mind az egyéb gyülekezeti szolgálókra, mind magukra az adakozókra, különösen abban az esetben, ha a ma elterjedt gyakorlat szerint pénzben óhajtanak tizedet adni.

A tizedről általában (3Móz 27:30-32)
Izrael földjéből: termés, gyümölcs, állat (minden 10.). Tized pénzre váltva: 12%

30 A föld minden tizede az ÚRé, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből; az ÚR szent tulajdona az. 31 De ha valaki mindenképpen meg akar valamit váltani a tizedéből, tegye még hozzá egyötödét. 32 A marháknak és juhoknak a tizede is, minden tizedik, amely átmegy a pásztorbot alatt, az ÚR szent tulajdona legyen.

Elemzés:

1. Minden tizedről beszél: tehát általános jellegű leírása ez a tizednek
• Alább látni fogjuk, hogy 3-féle tized volt. Mindháromra vonatkoznak ezek.
2. Izrael országának földjéből (ha'erec): szemes termés, fa gyümölcse
• bár az asztal fából van, mégse gyümölcs...
3. Állatból minden 10., tehát nem minden első! Tized = Tizedik.
• Szegény ember 9 állattal nem fizetett tizedet
4. Pénzre váltva ezeket: 10% +10/5=2% = 12%
• A mai gyülekezetekben tehát minimum 12%-ot kellene fizetnünk, ha pénzt adunk...
5. Ki adjon és ki ne tizedet?
• izraeli földművesek, állattenyésztők adjanak
• többiek ne (pénz, sekel már létezett, mégsem pénz volt a tized, hanem amit a föld adott)

Alkalmazás:

Többféle tized lesz (ez azt jelenti, hogy több(!) lesz a végén, mint 10%), de a fenti leírás mindre vonatkozik! Mivel Krisztusban mi is Ábrahám gyermekei vagyunk, akár ránk is vonatkozhat. Fontos, hogy szántóföldi vetemény vagy állat legyen a tizedünk. Ha nem földeken dolgozunk, hanem máshol, akkor pl. az asztalból, halból, szellemi munkából, stb. nem kell tizedet fizetnünk. (A pénz nem a földön terem, hanem a Nemzeti Bankjegykiadó nyomdájában.) Földi áldásunkat pénzre váltva 12%-ról kell beszélnünk. (20%-os a mennyei áfa, ennyit kell rátenni a 10%-ra, ha az árut elcseréljük pénzre, így jön ki a 12%.) Fontos észrevenni, hogy mivel az állatoknál a tized = tizedik (nem az első), ezzel Isten a szegényeket védi. 19 állat esetén tizedikként csak egy megy át a pásztorbot alatt, tehát egyet adunk, így 1/19 lesz a tized (kb huszad, ez elenyésző teher). 9 állatnál pedig egyáltalán nincs tized, mivel tizedikként semmi sem megy át a pásztorbot alatt. Vegyük észre az elvet: minél szegényebb valaki, annál kevesebb százalék a tizede.

Nézzük most meg az első fajta tizedet:

Léviták tizede (4Móz 18:21-32)
Örökségül és bérül kapják, meg kell enniük, tizedét az ároni papoknak kell adni

21 Lévi fiainak pedig örökségül adtam minden tizedet Izráelben. Munkájukért kapják ezt, mert ők végzik a szolgálatot a kijelentés sátránál. ... 24 Mert a lévitáknak adom örökségül Izráel fiainak a tizedét, amelyet az ÚRnak ajánlanak föl ajándékul, ezért mondtam nekik, hogy Izráel fiai között nem kaphatnak örökséget. ... 26 Beszélj a lévitákkal, és mondd meg nekik: Amikor megkapjátok Izráel fiaitól a tizedet, amelyet örökségül adtam nektek, ajánljátok föl a tizednek a tizedét ajándékul az ÚRnak. ... 28 Így ajánljatok föl ti is ajándékot az ÚRnak minden tizedből, amelyet Izráel fiaitól kaptok. Az ÚRnak szóló ajándékot adjátok oda Áron főpapnak!

A lévitai tized elemzése:

1. A tizedet Lévi fiai kapják. Kik voltak ők?
• nem a papok (ma: nem a pásztorok)
• hentesek, zenészek, közalkalmazottak (ma: wc-pucolók, dicsőítők, imacsapat, irodisták)
• (aki elkerülte az út szélén fekvő félholt embert, mert sietett a gyülibe)
2. Miért és hogyan kapják? 
• örökségül, munkájukért
• aki tizedet kap, az ma nem örökölhet szüleitől lakást, stb...
3. Mennyit kaptak a papok (Áron és fiai)?
• a tized tíz százalékát, tehát egy százalékot.

A lévitai tized biblikus alkalmazása a mai gyülekezetekben:
Ha van pl. tíz tehened, a gyülekezetbe menve vigyél be egyet évente, majd add oda a takarítónőnek, esetleg a kántornak. A kántor, aki ért a hentesmunkához is, darabolja fel és adja oda a lelkésznek/pásztornak/papnak a tehén egytizedét. Vagy: Vidd be az évi aratás után a pénzbevételed 12%-át a gyülekezetbe, add oda a pénzfelelős presbiternek, aki a pásztornak kiszámláz ebből 12%-ot (összbevételedből tehát csak 1,44%-ot). Mindenképp fontos, hogy a pásztorok az 1%-ot ne az államtól, hanem a lévitai tized szabálya szerint kapják meg. Furcsa vagy nem, de sem a kántor, sem a takarító, sem az irodista, sőt, még maga a pap/lelkész/pásztor sem örökölhet Mercédeszt és balatoni nyaralót szüleitől, mert az ő örökségük a tized.


Volt egy másik fajta tized Mózes törvényében, na ez jó buli lesz!

Ünnepi tized (5Móz 12:6-23)
Család megeszi ünnepekkor Jeruzsálemben évente

6 Oda vigyétek égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, marháitok és juhaitok elsőszülöttjét. 7 Ott egyetek Isteneteknek, az ÚRnak a színe előtt, és örüljetek házatok népével együtt minden szerzeményeteknek, amellyel megáld Istenetek, az ÚR. ... 11 akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek, az ÚR, hogy ott lakjék az ő neve, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket, felajánlásaitokat és fogadalmi áldozataitok legjavát, amit csak az ÚRnak fogadtok. ... 17 Nem szabad megenned lakóhelyeden sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak a tizedét, sem marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjét, sem fogadalmi ajándékaidat, amelyeket fogadsz, sem önkéntes áldozataidat, sem felajánlásaidat. ... 22 Add meg a tizedet vetésed minden terméséből, ami a mezőn évről évre terem! 23 Az ÚRnak, Istenednek a színe előtt edd meg, azon a helyen, amelyet kiválaszt, hogy ott lakjék az ő neve. Ezt tedd gabonádnak, mustodnak és olajodnak a tizedével, marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjével. Így tanuld meg félni Istenedet, az URat mindenkor!

Az ünnepi tized elemzése:

1. Mi volt ez a "tized"?
• Kötelező tized és önkéntes vagy fogadalmi felajánlás
2. Mit tettek ezzel a "tizeddel"?
• Megették együtt az egész családdal
• Örültek és ünnepeltek
3. Hova vitték?
• Az Isten által megszabott helyre, ahol lakik az Ő neve (Jeruzsálembe)
• Lakóhelyen nem lehetett megenni (helyi zsinagógában sem)
4. Milyen gyakran?
• Évente (nem havonta)

Az ünnepi tized biblikus alkalmazása a mai gyülekezetekben:
Az általános tizedfizetésen felül évi egyszer szánjunk időt egy közös családi ünneplésre, az Úr tiszteletére. Mivel ma az Úr lakhelye már saját magunk vagyunk, ezért bárhol megtarthatjuk ezt az étkezős ünnepet a családdal. Például elmehetünk velük étterembe, mekibe, nagyihoz, stb. Ropogós pénzt persze ne együnk, mert székrekedést okozhat. Mindenképp vegyünk belőle valami emészthetőt, esetleg még nasit, sütit és üdítőt, a gyerekeknek pedig csokit és cukrot! A pásztort nem muszáj meghívnod, bár ha megteszed, akkor sem jársz rosszul. Igazából bármely hittestvéredet is meghívhatod, mert ők is mennyei háznéped része. Amennyiben viszont nem óhajtasz ünnepelni, kiválthatod az ünnepet, de tedd hozzá ennek a második tizednek is az ötödét, és az így kapott a 12%-ot oszd szét családtagjaid között. Ez esetben tehát már 24%-nál járunk éves szintre lebontva.

Mivel Isten a kiszolgáltatottak kegyelmet adó Istene, karakteréhez tartozott, hogy kitalálja a talán legelhanyagoltabb tizedet, ami a ...

Szegénytized
5Móz 14:28-29; 26:12-13
3 évente szilveszterkor, termésből, azoknak, akiknek nincs birtokuk, hogy jóllakjanak

14:28 Minden harmadik esztendő végén vedd ki annak az évnek a terméséből az egész tizedet, és raktározd el lakóhelyeden, 29 hogy ha majd eljön a lévita, akinek nincs birtoka úgy, mint neked, meg a jövevény, az árva és az özvegy, akik lakóhelyeden élnek, ők is ehessenek, és jóllakhassanak. Így megáldja Istened, az ÚR, kezed minden munkáját, amit csak végzel. ... 26:12 Amikor a harmadik esztendőben, a tizedadás évében hiánytalanul megadod egész termésednek a tizedét, és odaadod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek és lakjanak jól lakóhelyeiden, 13 akkor ezt mondd Istenednek, az ÚRnak színe előtt: kivittem házamból a szent tizedet, oda is adtam a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, egészen a tőled kapott parancs szerint. Nem szegtem meg, és nem felejtettem el egyetlen parancsodat sem.

A szegénytized elemzése:

1. Kik adják?
• Akiknek van birtokuk (nyaraló, szántóföld), tehát a tehetősek
2. Kiknek adják?
• Akiknek nincs birtokuk
• pl. akik albérletben laknak
• gyülekezeti "aljamunkásnak"
• árvaháznak, öregotthonnak, menekülttábornak
3. Miért adják?
• Hogy ehessenek és jóllakhassanak
4. Mikor adják?
• Minden harmadik év végén
5. Hogyan adják?
• Hiánytalanul, simliskedés nélkül
• Ezt mondva: kivittem házamból a szent tizedet, oda is adtam a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, egészen
• Mózes mind a 613 parancsolatát betartva és nem megszegve egyet sem belőle!

A szegénytized biblikus alkalmazása a mai gyülekezetekben:
Azt látjuk tehát, hogy ha van saját kertes házad vagy szántófölded (esetleg baromfiüzemed, tejgyárad, stb), három évente szilveszterkor vidd be a harmadik év tizedét (állat, tej, zöldség-gyümölcs, illetve ezek 20% mennyei áfával megtoldott pénzbeni értékét) a gyülekezetbe és oszd szét az albérletben lakók és a gyülekezeti "léviták" (pl: takarító, székrakodó, stb) között. Esetleg odaadhatod egy árvaháznak, mozgássérült-kollégiumnak, vak-intézetnek, menekült-tábornak, hajléktalan-ellátónak, stb.  A célod az legyen, hogy megáldod őket, hogy egyenek és jóllakhassanak.


Összegzés arról, hogyan fizessünk ma tizedet Mózes szerint:
Akkor és csak akkor, ha valamilyen mezőgazdasági tevékenységet folytatsz és Jézusba vetett hit által Ábrahám fia vagy, tizeded minden évben legyen a mezőgazdasági terményed illetve állatállományod 2x10%-a. Egyik tizededből ünnepelj családoddal és egyél, másikat pedig add oda a gyülekezeti szolgálóknak (akik tizeded tíz százalékát adják csak oda a pásztornak). Minden harmadik évben toldd ezt meg még 10%-kal a szegények javára. Az összes tized így évi 23,3%-ra jön ki átlagban. Amennyiben valamit pénzben szeretnél adni az egyszerűség kedvéért, számolj a 20%-os mennyei áfával is. Ha mindent pénzben adsz, akkor évi 28%-kal kell számolnod a tizedet. Fontos még, hogy a szegénytized fizetésekor teljesen add be a tizedet, és mondd el az Úrnak, hogy betartottad Mózes mind a 613 parancsolatát és egyről sem feledkeztél meg.


Jó hír a megfáradt tizedfizetőknek:

1. Amennyiben nem mezőgazdasági munkát végzel, rád a tizedfizetés nem vonatkozik.
2. Amennyiben szegény földműves vagy, húsznál alig kevesebb állattal, akkor csak kb. huszadot (5%) kell fizetned azokból. Ha tíznél is kevesebb állatod van, állományod teljesen mentes a tized alól (a veteményed nem).
3. Amennyiben albérletben (koliban) laksz, esetleg árva, özvegy, menekült, munkanélküli vagy fogyatékkal élő vagy, netalán egy nem épp látványos munkát végzel odaadóan a gyülekezetedben, három évente szilveszterkor a gazdag mezőgazdasági hittestvéreid felajánlják további tizedüket: neked!

Update: Végső hozzáfűzni valóm:
Ezzel az írásommal a célom az volt, hogy drága testvéreimet és lelkipásztor barátaimat elrettentsem a „tized” szónak még csak a használatától is, és attól, hogy az adakozást bármilyen módon összekössük a 10 (tízes) számnévvel. Természetesen fenti tanulmányba vegyítettem némi szarkazmust is, de csak mint a karikaturisták szokták, hogy kinagyítsam és némiképp murissá tegyem a dolgokat.

A tizednél, tíz százaléknál, stb. van egy sokkal dicsőségesebb és biblikusabb módja az adakozásnak, amiről maga Pál tesz említést, a makedónokat hozva például:

Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak, és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek. És nem csak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából.

2Korintus 8:3-5

Az adakozásnál is, mint mindennél ugyanaz a lényeg: teljesen ráhagyatkozni Istenre, az Ő bevégzett munkájára, „először önmagunkat adni az Úrnak”. Emlékeztek, hol szerepel még az „először” szó? A Máté 6:33-ban: Először Isten Országát és a Tőle Krisztusban átvehető megigazulást kell keresni. A makedónok ezért tudtak adakozni! Csak a gyömölcse volt az önként, erőn feletti adakozás annak, hogy átadták magukat teljesen Istennek.

A részletekbe most nem mennék bele, egy külön cikket igényel, a lényeg, hogy tanulmányozzátok át a 2Korintus 8-9 részeket:

1. Az egyenlőség elvéről (8:10-15)
2. Az előzetes elhatározás szabadságáról (9:7)
3. Mit akart Pál mindenképp elkerülni? (8:20-21)
4. Kiknek gyűjtöttek? (9:1-5 és 12)
5. Hogyan írnád le a Jókedvű Adakozót, akit Isten szeret? (9:6-15)
1. hogy ismered fel Jézust a 6-7 versekben? (v.ö. Jn 5:39)
2. mit ért el Jézus a vetésével és aratásával? (v.ö. Jn 12:23-24)
3. hogyan történt a vetés? (v.ö. Jn 10:18)
4. mit aratunk mi Krisztus vetése által? (2Kor 9:8-11 és 13b)
5. hogyan nyilvánul meg a kegyelem az adakozásban? (9:7 és 13)
6. mire utal Pál a 9:15-ös versben?
6. mi az adakozás következménye (9:12-13)

Azt lássátok emögé, hogy Krisztus teste vagyunk, így első sorban egymást támogatjuk (nem egy programot, szervezetet, gyülekezeti intézményt, stb), ahogy a fizikai testünk szervei is egymást egészítik ki és tartják életben! A betű és a tized embercsinálta hagyománya az adakozásban is megöl, de ahol az Úr Szelleme vezérel agapé szeretet által, ott a szabadság, és ott Krisztus Teste egymás támogatása által kivirágzik.

Ámen?

Még a Törvényt tüzetesen megvizsgálva is nyugodt lesz az életed!