Menü

TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2012. április 11., szerda

Gyónás bibliai módra...

Egy érdekességet vettem észre a Bibliában: A bibliai újszövetségben az egyetlen ember, aki bement a templomba gyónni a papokhoz, Júdás volt. Ellenben Péter, aki szintén elárulta Jézust, azért menekült meg, mert Jézus már előre imádkozott érte, majd a tett helyszínén emlékeztetőleg belenézett Péter szemébe. Míg Júdás maga gyónt, Péter esetében ki gyónt? Péter, vagy Jézus?

JÚDÁS BŰNBÁNATA ÉS BŰNRENDEZÉSE
Első hallásra talán sokkolónak és eretnekségnek tűnhet, de szeretném, ha tudnátok, hogy nem én találtam azt ki, hogy a bűnbánat vagy a gyónás nem üdvözít. Isten szava alapján vélem kijelenteni, hogy Jézus imája és közbenjárása üdvözít. Kérlek, gyertek velem és nézzük meg együtt az árulás történetét a biztonság kedvéért a Katolikus Szent István Társulat által fordított Bibliából (Máté evangéliuma 27:3-5):
Amikor Júdás, az áruló látta, hogy elítélték, megbánta tettét, és visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek. "Vétkeztem - mondta -, elárultam az igaz vért." "Mi közünk hozzá? - válaszolták. - A te dolgod!" Erre az ezüstöt beszórta a templomba, aztán elment és felakasztotta magát.
Figyeljük meg részletesen, mi is történt? Júdás felismerte, hogy tettének súlyos következményeként Jézust elítélték és lelkiismeret furdalása lett. Ennek következtében két dolgot is tett. Először is, megbánva tettét meggyónta bűnét a papoknak: "Vétkeztem!" A bűnét nem csak úgy általánosan vallotta meg, hanem konkrétan beismerte, mit tett: "Elárultam az igaz vért." A bűnt a nevén nevezte. Ez minden tekintetben egy helyes bűnvallás és gyónás volt, akár katolikus, akár református vagy baptista, akár pünkösdi-karizmatikus szemszögből nézzük. Ezután megpróbálta a kárt helyreállítani azáltal, hogy a vérdíjt visszaadta. Ám mivel a papoktól várta a feloldozást a bűn alól, de nem kapta meg, ezért a rajta elhatalmasodó bűntudat megőrjítette őt és öngyilkosságba vitte.

PÉTER SÍRÁSA
Nézzük meg most Péter esetét is a Máté evangéliuma 26:73-75 részből, amint éppen káromkodva, szitkozódva és átkozódva megtagadja Jézust. Előtte már kétszer megtagadta, most pedig Isten harmadszorra is esélyt adott neki, hogy ne tagadja Jézust meg:
Röviddel ezután az ott állók körülfogták Pétert és bizonygatták: "De bizony, közéjük tartozol te is, hiszen beszéded is elárul." Erre már esküdözni és átkozódni kezdett: "Nem ismerem azt az embert!" Azon nyomban megszólalt a kakas. Péternek akkor eszébe jutott Jézus szava: "Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz." Kiment, és keserves sírásra fakadt.
A történetből azt látjuk, hogy Péter szörnyen elbukott, a lehető legmélyebbre süllyedt, káromkodott, és átkozódott. A harmadszori rákérdezésre már nagyon ideges lett, és a lehető legegyértelműbben akarta kifejezni, hogy "esküszöm, nem értitek, hogy nem ismerem őt, #&@$*&#!" Esküdözött és átkozódott, mikor megszólalt a kakas. Ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott, és elsírta magát, hogy mennyire szerencsétlen és gyarló egy alak ő.

A KÜLÖNBSÉG JÚDÁS ÉS PÉTER KÖZÖTT
Mégis, mi a különbség Péter és Júdás története között? Hiszen mindketten elárulták és cserbenhagyták Jézust! Júdás megbánta tettét, Péter pedig keserves sírásra fakadt. Miért lett Júdás öngyilkos, Péter pedig miért lett az Egyház megalapítója Pünkösdkor? Mi a különbség? Nos, egy kis betekintést nyerhetünk a kulisszák mögé, mi is történt valójában Péterrel, mi az a többlet, ami nem történt meg Júdással, ha elolvassuk Lukács evangéliumában a 22. fejezet 60-62. részét:
Még ki sem mondta, máris megszólalt a kakas. Az Úr megfordult, s rátekintett Péterre. Péternek eszébe jutott, mit mondott neki az Úr: "Mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor megtagadsz." Kiment és keserves sírásra fakadt.
Látjuk azt az egy betoldott mondatot? Jézus ránézett Péterre. A János evangéliuma 18:28 elmondja, épp kakasszókor vitték Jézust át Kaifástól a helytartóságra Pilátus elé. Miközben kivitték Jézust, összeért szemük Péterrel. Még mielőtt valaki félreértené, fontos tudnunk, hogy Jézus nem haraggal és megvetően nézett Péterre, hogy bűntudatot gerjesszen, hanem szeretettel. Ezt azért merem állítani, mert korábban épp maga Jézus mondta Péternek a Lukács 22:31-32 alatt, hogy ne félj Péter, én már imádkoztam előre ezért a bűnödért is:
Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon benneteket, mint a búzát. De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet."
Jézus még elítéltetése alatt sem önmagával foglalkozott, hanem Péter lelkiismeretének helyreállításával. Éppen azért nézett Péterre, hogy emlékeztesse őt: Péter, én nem haragszom rád, hanem emlékezz: már imádkoztam érted. És ekkor jutott eszébe Péternek, hogy "mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz engem." És ezért kezdett el sírni. Mert Jézus szerette őt és már előre megbocsátott neki.

Most nézzük Júdást. Liturgia szerint mindent helyesen tett. Meggyónta vétkét, helyreállította a kárt, de ez mégsem mentette őt meg. A sátán már kikérte őt is, a többi tanítvánnyal együtt, hogy megrostálja mint búzát. De mit rontott el Júdás? Nos, azt, hogy emberi szinten, a papoktól várta a bűnbocsánatot és a saját bűnrendezésétől. Míg Pétert Jézus, a testté lett Isten feloldozta, Júdást a papok és az emberi cselekedetek nem tudták feloldozni. Mindketten sátán kárhoztatása alatt voltak. Ez alól semmi nem tudja kimenteni az embert: se bűnbánat, se gyónás, se az, hogy megpróbálod helyretenni a dolgot. Hanem egyedül az, hogy Jézus imádkozott érted.

A SZERETET ÜDVÖZÍT
A bűnbánat, a gyónás és a jóvátétel senkit sem üdvözít és senkit sem juttat a mennybe. Nem a bűnbánat halt meg helyettünk a kereszten, hanem Jézus. Jézus volt az, aki "már imádkozott érted", hogy a sátán ne tudjon téged megrostálni és bűntudatod által a pokolra juttatni.  Vegyük észre, hogy Jézus Péternek egy jövőbeli bűnéért már előre imádkozott! Már előre meg volt neki bocsátva. Ugyanígy, Jézus már a te jövőbeli bűneidért is imádkozott (hogy a sátán meg ne rostáljon). Mi van tehát a bűnvallással és a gyónással? Kell-e gyónni vagy bűnt vallani a kereszt utáni korszakban? Nos, mivel Jézus volt az, aki a kereszten rád nézett és megvallotta a te összes bűnödet: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek", bármilyen meglepő is: de már nincs mit meggyónni és megvallani. Isten abban mutatta meg irántunk való szeretettét, hogy mikor még bűnösök voltunk, Jézus meghalt értünk. Nos, ha bűnösként így szeretett minket, mennyivel inkább meg fog menteni a haragtól? Ha már bűnös létünkre odaadta értünk egyszülött fiát?

AZ IGAZI BŰN JÉZUS SZERINT
"Az a bűnötök, hogy nem Énbennem bíztok" (János ev. 16:9). Jézusban hinni azt jelenti, hogy elhiszem azt, hogy mivel az összes bűnömet felvitte a keresztre (tehát bűneim mind ott vannak és nem rajtam), ezért én igaz vagyok Isten előtt. Azért fogad el Isten, mert Jézus lett a bűn helyettem.

A bűnbánat csupán annak jele, hogy nem hisszük el, hogy már meg vannak bocsátva a bűneink. A bűnbánat és gyónás nem más, mint egy úgymond békülési szabály betartása, de az ilyen szabályok betartása nem hitből származik (Galata 3:12). És "minden, ami nem hitből van, bűn" (Róma 14:23). Ha valaki helyettem törlesztette az összes hitelemet, én már nem fogok kamatot fizetni. Ha ezt tenném, kérdőre vonnám azt a személyt, aki helyettem törlesztett. Nem megyek tehát a bankba, nem megyek a gyóntatófülkébe és nem megyek oda a pásztorhoz bűnbánati imát kérni. Hanem odamegyek Jézushoz és megköszönöm, hogy Ő már imádkozott értem a kereszten. Az Atya már megbocsátott nekem, és elhiszem, hogy Jézus azért kért bűnbocsánatot az Atyától az én nevemben, hogy megerősödjek a hitemben hogy Istennel való jó kapcsolatom tekintetében most már Őbenne bízzam. Örök életem van Istennel. Nem lesz, sem talán lesz. Hanem van. 2000 éve már örök életem van. Megtérésemkor egyszerűen elhittem ezt és átvettem.

TÖRLESZTVE!
Fogadjuk tehát el a "hiteladósságunk", azaz bűneink törlesztését: hogy Isten már megbékélt a világgal a keresztfán a kiontott vér által (2Korinthus 5:19). Tehát MINDEN BŰNÜNK MEG VAN BOCSÁTVA azért, mert "Isten Jézust tette bűnné, hogy mi Isten előtt megigazítottak legyünk Őbenne" (2Korinthus 5:21). Ezt elhinni jelenti azt, hogy én valóban Jézusban hiszek (és nem a saját vezeklésemben, bűnbánatomban, erkölcsösségemben, jóvátételemben, stb...).

Persze, ha emberek ellen vétkeztünk, próbáljuk meg jóvá tenni a kárt, de ne azért, hogy Istennek így jobban tetsszünk, hanem azért, mert Isten már megbocsátott nekünk, szeret minket, akik hiszünk Jézus bevégzett munkájában. S mivel Ő már elfoglalta szívünk trónját, és új emberré teremtett minket, olyanok vagyunk, mint Ő, és ezért már szeretjük azt a másik embert is, akiért Jézus szintén életét adta.

ÖSSZEGZÉS
Értjük a lényeget? Jézusban hinni nem a létezésében való hitet jelenti. Hanem azt, hogy minden lehetséges létező bűnödet kifizette a kereszten egyszer s mindenkorra. Mivel Jézus lett a te és az én bűnünk a kereszten, már nem a bűneinket kell megvallani és meggyónni, hanem Isten irántunk való feltétel nélküli szeretetét a feltámadt Jézus Urunk által és a kereszten kapott megbocsátásunkat: az örök életünket.

Áldott, felszabadított Húsvét utáni örök életet!

Hidd el: Húsvét után már örökre nyugodt az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése