Menü

TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2012. november 22., csütörtök

A biciklikerekek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű versenybicikli. A kisfiú, akié volt, nagyon szerette és sokat kerékpározott vele. Ám egy nap, ahogy a kisfiú felpattant rá és elindult vele, az első kerék küllői elkezdtek azon vitatkozni, hogy melyik küllő miért épp ott van, ahol van? „Te miért vagy pár fokkal arrébb, mint én? Neked is itt kellene lenned, ahol én vagyok!” „Tévedsz! Szerintem én vagyok a jó helyen és neked kellene átkerülnöd ide hozzám!” „Á, bolondok vagytok ti mindketten, én itt vagyok szemben veletek, és mindent jól látok!”

Ezenközben a hátsó kerék küllői vígan elvoltak a helyükön és élvezték az iramot, ahogy elszédülve száguldanak hegyen-völgyön, árkon-bokron, és hálásak voltak a kissrácnak, hogy elvitte őket mindenféle szebbnél-szebb helyekre.

A kisfiú, aki teljes erejéből tekert, meghallotta az első kerék küllőinek civakodását, és ez elterelte a figyelmét az útról. Nem vette észre, hogy az út lejtőssé kezdett válni. Úgy felgyorsult, hogy irányíthatatlanná vált és hirtelen ráhajtott egy nagy kőre. A bicikli szerencsétlenül felborult. A kissrác nagyot esett, megütötte magát és nagyon sírt. Az első kerék úgy megrogyott, hogy annak küllői elmozdultak a helyükről. Míg a két szomszédos küllő közül az egyik átmozdult szomszédjához, addig a szemközti küllő kigörbült a helyéről és nagyon csúnyán festett.

„Na látod, ez is miattad van, mert át akartál ide jönni!” „Nem igaz, te miattad van, mert neked nem tetszett, hogy pár fokkal arréb vagyok!” - vitatkozott a két szomszédos küllő. „Nem látok semmit.” - kiáltott fel a szemközti. Ám a fiúval nem törődtek, hogy fáj neki.

Eközben a hátsó kerék küllői szomorkodtak, hogy szeretett gazdájuk ily nagyot esett, és most nem élvezhetik együtt az iramot. „Szegény srác. Olyan jól tekert! És most hogy fájhat neki.” „Igen olyan gyorsan haladtunk, mint még soha.” „Olyan jól együtt működtünk vele... most hogyan tudnánk segíteni?”

Egyszer csak megállt mellettük egy autó és kipattant belőle egy nő és egy férfi. A nő odaszaladt a síró fiúhoz, leguggolt hozzá, és szemébe nézve a remény szavait suttogta neki. Majd vizsgálta, lett-e valami komoly sérülése. Hála Istennek, semmi baja nem volt, csak nagyon megijedt!

Eközben a férfi átnézte a biciklit, és látta, hogy az első kerék küllő elmozdultak a helyükről. Más baja nem volt, a gumi nem pukkadt ki. Egy szerszámosládát elővett a kocsiból és úgy megjavította, hogy jobb lett, mint újkorában! Majd így szólt hozzájuk: „Láttátok, mi lett a vége, hogy vitatkoztatok. Többé tehát ne tegyétek, hanem fogadjátok el egymást! Mert mindnyájan jó helyen vagytok és mindegyikőtökre szükség van, hogy a bicikli gurulhasson!”

Ezután adtak egy csokit a srácnak és bátorították, hogy csak mert egyszer hibázott és ilyen nagyot esett, ne adja fel, mert nagyon jól biciklizik és egyre ügyesebb lesz. A kisfiú nagyon hálás volt nekik. Ezekkel a szavakkal búcsúztak el tőle: „Meglátod, egy nap még bicikliversenyt fogsz nyerni!”

Az első kerék küllői megtanulták a leckét és soha többé nem vitatkoztak azon, hogy ki van a jó helyen és ki nincs. Megértették, hogy ha elmozdulnak helyükről, a kerék megrogyik és többé nem lehet velük biciklizni.

Telt-múlt az idő, a fiú egyre ügyesebbé vált és valóban, egy nap megnyerte élete első bicikliversenyét. Majd sorra a másodikat, harmadikat, negyediket, és így tovább. Belőle lett a legjobb biciklis a világon. A kerekek küllői pedig, most már mind az első, mind a hátsó kerék küllői együtt örültek a sikereknek, és alig várták már a következő futamot, hogy élvezhessék az iramot!

Tanulság

Ha legközelebb látsz egy bicikliversenyt, jól nézd meg, ki az első: ő az a fiú, akiről beszéltem neked! S miközben drukkosz neki, jusson eszedbe, hogy a gyülekezetedben levő testvéreid olyanok, mint a küllők, akik veled együtt éppen a megfelelő helyen vannak. Nem számít, ki hol van, csak a tengely felé nézz, Jézus Krisztusra, akinél a küllőkhöz hasonlóan mindnyájan összeértek szeretetben. Jézus által tud haladni az egész kerékpár, az egész gyülekezet. Mert ha Ő nem lenne, úgy ahogy van, az egész szétesne, és mi, a küllők kimozdulnák a magunk helyéről, ahogy a történetben is láttuk és nem lennénk alkalmasak a verseny megnyerésére.

Ezt a történetet a Római levél 14. fejezete ihlette. A szeretet a szabályok betöltése. Fogadjuk be egymást, ki-ki miben van meggyőződve. Sokkal örömtelibb lehet életünk, ha testvéreink eltérő véleménye helyett Jézusról gondolkozunk és őt várjuk, hogy egy nap eljön értünk, és örökké szeretetében leszünk. Azon gondolkozzunk, hogy a másikon való mérgelődés helyett gyülekezetünk hogyan válhatna tökéletessé a szeretetben, egymás építésében és a békességben. Hiszen már nem önmagunknak élünk, hanem az Úrnak, és nem a másikról, hanem önmagunkról fogunk neki számot adni. Szeretetünk nyerje meg a versenyt és nyerjen meg sokakat Isten országa számára. Mert, valljuk meg: mindenki e világon egy befogadó szeretetteli otthonra vágyik, és mi más lenne erre a legmegfelelőbb hely, mint Krisztus gyülekezete?

Jézusra nézve csodáld az élet szépségeit és nyugodt lesz az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése