A Charlie Hebdo eset margójára

A Párizsban történt, iszlám terroristák általi újságíró-gyilkosság után, ha felszínesen nézzük a dolgokat, akkor valóban a vallás tűnhet a világ rákfenéjének, és ebben van részben némi igazság. De tovább kell lépnűnk a felszínnél. A vallás, legyen az bármelyik is, szabályokról szól, azok betartásáról, hogy "jókisgyerek" legyél. Namost, a vallással az a probléma az, hogy tévút. Az ember ugyanis bűnös természettel születik, a bűn pedig épp az ilyen szabályok ellen lázad. Figyeld meg, hogy minél több a szabály, annál bűnösebb és gonoszabb lesz az ember. Igen, egy ideig talán tud képmutató lenni, de ekkor meg felfuvalkodik, és másokat lenéző lesz.

A vallás tehát felszínre hozza az ember eredeti problémáját, a bűnt. Tök mindegy, melyik vallásnak nevezed, az emberből gonoszt csinál. Még az ateizmus is, ahol szintén vannak szabályok. Pl. egy ilyen szabály, hogy aki Istenben hisz, az automatikusan hülye, s ezzel máris lenézzük (lesajnáljuk) őket nyíltan vagy burkoltan.

Az ateizmus mögött is sokszor Isten elleni harag áll, mert az emberek vívódnak a "Miért engedhette meg Isten ezt vagy azt?" kérdéssel, és épp haragjuk miatt nem tudnak Istenhez fordulni személyesen. Így az egyetlen lehetséges logikus menekülőútvonal az, hogy letagadják Isten létét, és akkor nem kell foglalkozni a kérdéssel többet.

Az erkölcs is hasonló a valláshoz. Ha valaki pl. megkér, hogy légszi ne káromkodj és ne használj csúnya szavakat, akkor az bennem haragot fog szülni, mert a bennem lakó bűnös természet nem tűri el a helyreigazítást, és amúgy sincs erőm megváltozni. A bűn rozsdaként szép lassan visszafordíthatatlanul elmarja az ember szívét.

A probléma tehát nem Istennel van, hanem a bűnnel, és az ember csinálta vallások vagy erkölcsi szabályok ezen nem javítanak, hanem csak rontanak. Tehát ezekkel igazolni magunkat tévúthoz fog vezetni.

Az ember alapvetően önvédelmi lény (lásd: sértődés), és saját jóságát akarja igazolni, ezért kapcsolódik bele mindenféle csoportokba, legyen az bármi (sport, párt, vallás, filozófia, kocsma, hobbi, akármi), ahol megjátszhatja a jógyereket.

A bűn ellen egyetlen megoldás van, és az nem az emberben van, mert még a saját megjavulásával is felfuvalkodna.

A szabályok csupán addig jók, míg felismerem, hogy tényleg gáz van velem, de megjavítani nem tudnak. A bűn ellen egyetlen fegyver van, a radikális megbocsátás. Jézus meghalt a kereszten a mi bűneinkért, eltemették és harmadnap feltámadt.. Isten magára vette az én bűnömet, és helyettem szenvedte el az én büntetésemet, hogy így mutassa meg nekem, mennyire radikálisan szeret. Ezáltal összeomlik a fenenagy büszkeségem, és megszületik bennem a vágy, hogy én is olyan akarok lenni mint ő.

Ám erőm nincs hozzá, senkinek sincs arra, hogy jó legyen, mert mindenki gonosz. Isten adja meg a kegyelmet, hogy ezt egyáltalán sértődés nélkül be tudjuk ismerni, és kérni tudjuk, hogy Ő szeressen rajtunk keresztül. Ehhez adja a Szentlelkét mindenkinek, aki kéri őt.

Jézus vagyok

„Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok és ne átkozzátok őket, tegyetek jót velük.” Ezt Jézus mondta, és ehhez csak tőle kaphatunk erőt. Emberileg képtelenek vagyunk ellenségeinket szeretni, csak a bosszúvágy van bennünk. Ezért nem működnek a vallások, mert mindenkinek igaza van. Pedig, ha Istentől erőt kapunk, hogy megalázzuk magunkat és a másikat többre tartsuk magunknál, ahogy Krisztus is tette velünk, istentelenekkel, akkor egy egész élhető világban élhetnénk.

Bűneinket megbánva és elfogadva, amit Ő tett értünk, a Szentlélek belénk költözik, és fellángol bennünk a vágy, hogy egyre inkább olyanok legyünk, mint Ő, aki „szeretett engem és önmagát adta értem”.

Ha Jézust hagyod szóhoz jutni, nyugodt lesz az életed a bűntől.